Prolight Okosóra, aktivitásmérő

Az okosórák többségén egy nagy fényerejű, színes LCD vagy AMOLED kijelzővel találkozhat, melyen könnyedén kezelheti az applikációit és böngészhet a beérkező értesítések között. Hátránya ezeknek a kijelzőknek, hogy az OLED panelekhez képest többet fogyasztanak. Amennyiben minél hosszabb üzemidőre vágyik, a monokróm kijelzős modellek között érdemes szétnézni.

A magasabb árkategóriában megtalálható okosórák többnyire OLED kijelzőt használnak a tartalom megjelenítésére. Ezzel alacsonyabb fogyasztás, kontrasztosabb kép és kompaktabb óra kialakítás érhető el. Az Apple az első generációs Apple Watch tervezése során a minél vékonyabb kialakítás (és persze az alacsonyabb fogyasztás) miatt döntött az OLED kijelzők mellett. Az elsők viszont nem ők voltak, akik OLED panelt építettek okosórába, hanem a Samsung, a 2013-ban bemutatott Galaxy Gear modelljével.

Általánosságban elmondható, hogy az olcsóbb okosórák kijelzői alacsonyabb fényerővel és felbontással rendelkeznek. A kisebb felbontás ekkora kijelzők esetében az okostelefonoktól eltérően sokkal érzékelhetőbb minőségbeli különbséget jelent. A megjelenített információk pixelesebbek, kevésbé összefüggő a látható kép. Az alacsonyabb fényerő és a gyengébb kontrasztarány miatt egyrészt napos időben kevésbé jól láthatóak a kijelzőn megjelenő adatok, másrészt fakóbbak a színek is.

Az aktivitásmérők térnyerésével párhuzamosan az okosóra gyártók is felismerték a lehetőséget a sportolással és az egészségünkkel kapcsolatos adatokban. Az olcsóbb típusok legalább egy lépésszámláló funkciót tartalmaznak, a fejlettebb modellek repertoárjában azonban a véroxigénszint-mérés, a pulzusmérés és az EKG is szerepel.

Amennyiben a jövendőbeli okosóráját főképp sportolásra fogja használni, érdemes kifejezetten erre a felhasználásra fejlesztett modellek között keresnie. Ezek gyakran olyan aktivitásmérők, melyek tucatnyi olyan funkcióval rendelkeznek, amik egy okosórában is megtalálhatóak. Jó példa erre a kategóriára a Fitbit Versa vagy a Garmin Vivoactive termékcsaládja. Ezeknél szintén tudja az óra számlapját változtatni és elolvasni a beérkező üzeneteket. A Fitbit Versa modellek még ennél is tovább mennek és specifikusan a női felhasználók számára is kínálnak extra funkciókat (például cikluskövetés).

A legtöbb Wear OS rendszerű eszközben talál pulzusmérőt, azonban a nemzetközi tesztekből az derült ki, hogy ezek pontossága alulmarad a dedikáltan sportoláshoz kifejlesztett típusokhoz képest, mint például a Fitbit Charge 4. A tesztek során a pulzusmérő értékei az Apple Watch óráin is pontosabb értékeket mutattak.

A sportolók számára – legyen szó akár futásról vagy kerékpározásról – fontos, hogy a megtett távolság a lehető legpontosabban legyen rögzítve. Ilyen esetben a legjobb szolgálatot egy beépített GPS-szel rendelkező okosóra jelenti. Előnye, hogy a többi módszerhez képest sokkal pontosabban rögzíthető a megtett távolság, illetve amennyiben a gyártó által támogatva van, a megtett útvonalat térképen is vissza tudja nézni. A beépített GPS legnagyobb hátránya, hogy energiaigényes, ezért egy bekapcsolt GPS-szel használt óra sokkal gyorsabban fog lemerülni.

Fontos megemlíteni, hogy azok a modellek, melyek a csatlakoztatott okostelefon GPS vevőjét használják helymeghatározásra, nem számítanak beépített GPS-es okosórának. Ebben az esetben az okostelefon csak átadja az okosóra számára az információt, így amennyiben a telefon nincs az óra közelében, nem fog működni a GPS alapú helymeghatározás és a megtett távolság pontos rögzítése.